Szirénáztak a tűzoltók a Belügyminisztériumhoz
Egy kiszivárgott riasztási lap hozta kellemetlen helyzetbe a belügyminisztert.
„13 óra körül vonuljanak ki a tüzoltók sziréna nélkül, hogy a Belügyminisztert ne zavarja meg.” – áll azon a riasztási lapon, amit Szemző Áron momentumos politikus tett közzé a Facebookon.
A Pest Megyei Közgyűlés frakcióvezetője az ügy kapcsán így adott hangot nem tetszésének:
„Ilyen és ehhez hasonló esetekben a tűzoltók megkülönböztető jelzés használata mellett, szirénázva szoktak a helyszínre vonulni, azonban jelen esetben ezt nem tehették még, nehogy megzavarják a belügyminiszter, a kegyelmes úr, Pintér Sándor nyugalmát.
Botrányos, hogy egy olyan urambátyám országban élünk, ahol a tűzoltók sem végezhetik a dolgukat, a műszaki mentést szabályszerűen, mert esetleg a miniszter fülét bántja a sziréna. Ez nem közszolgálat, ez vállalhatlan. Egy olyan országért dolgozunk, ahol az ilyesmi nem fordulhat elő.”
A Pajzs rendszer riasztási lapján az áll, hogy a Belügyminisztérium épületén egy homlokzati elem körülbelül 8 méter magasságban kilazult. A Hívásfogadó Központ által november 10-én délelőtt továbbított jelzésre pár percen belül el is indultak a tűzoltók a Belváros Katasztrófavédelmi Őrs gépjárműfecskendőjével, a dokumentum szerint megkülönböztető jelzés használatával kellett vonulniuk.
A Belügyminisztérium másnap „Valótlanságot állít a Momentum” felütéssel adott ki helyesírási és stilisztikai hibáktól hemzsegő közleményt az Országos Sajtószolgálat útján. Szó szerint idézzük:
„A fővárosi műveletirányításra tíz óra előtt két perccel érkezett a bejelentés, amely szerint a belügyminisztérium épületének egyik homlokzati eleme elmozdult. A Katasztrófavédelem belvárosi egysége az ilyen esetekben szokásos protokoll szerint fény-és hangjelzéssel vonult a helyszínre, 10 óra tíz perckor ért oda, majd nem sokkal később a magasból mentő szer is megérkezett. A nyolc méter magasságban levő elemet eltávolították, és nem sokkal 11 óra után visszatértek állomáshelyükre.
A mentés és katasztrófaelhárítás protokollja mindig szigorú szabályok szerint történik.”
A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság is közleményt adott ki, szintén hadilábon állva a magyar nyelv helyesírási szabályaival:
„A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz 9 óra 58 perckor érkezett a bejelentést rögzítő adatlap a 112-es Hivásfogadó Központból, amelynek tartalma szerint a bejelentő jelezte, hogy a Belügyminisztérium homlokzatán, nyolc méter magasan egy homlokzati elem kimozdult, és kérte, hogy a helyszínre 13 óra körül a Belügyminiszter Úr zavarása nélkül vonuljanak ki.
Az adatlapon szereplő bejelentőt a fővárosi ügyeletes visszahívta és tájékoztatta, hogy a riasztást a műszaki mentések végrehajtására vonatkozó eljárásrendnek megfelelően hajtják végre.
Ezek után 10 óra 3 perckor riasztotta az V. kerületi tűzoltókat, akik megkülönböztető fény- és hangjelzéssel 10 óra 10 perckor érkeztek ki a helyszínre. A felderítés után magasból mentő tűzoltójárművet kértek a helyszínre, amely 10 óra 25 perckor érkezett meg. Megállapították, hogy az egyik első emeleti ablak tokozása lazult meg és fakerete lógott.
A káreseményt 11 óra 6 percre felszámolták, majd bevonultak a helyszínről. A rendőrség a József Attila utca forgalmát a beavatkozás idejére korlátozta.
A BM Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv jó hírnevének megsértése miatt a szükséges jogi lépéseket megteszi.”
A Belügyminisztérium közleménye arról nem szól, hogy a szakmaiatlan segélyhívás kitől eredt, esetleg a Belügyminisztérium alkalmazottjától vagy az épület védelmét ellátó Készenléti Rendőrségtől, és emiatt indítottak-e belső vizsgálatot. Az ügy pikantériája, hogy a kormány kezdeményezésére a tűzvédelmi törvényt az erős szakmai tiltakozás ellenére nemrégiben módosította az Országgyűlés, aminek eredményeképpen január 1-jétől jelentősen csökken azon munkavállalók köre, akiket éves tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Ezen oktatás keretében frissítik fel az ismereteket a segélyhívással kapcsolatban is.
Mindenesetre reméljük, hogy a katasztrófavédelem a „szükséges jogi lépések” alatt nem egy újabb polgári per indítását érti, amivel csak értelmetlenül kötik le a szervezet erőforrásait, herdálják az adófizetők pénzét.
