Kihirdették a tűzvédelmi törvény módosítását
Az államfő sem állt az útjába, hogy a kormány súlyos csapást mérjen a tűzvédelemre.
A Magyar Közlöny 2023. évi 154. számában, október 31-én kihirdették az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvényt, amely egyebek között módosítja a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényt.
Ennek értelmében 2024. január 1-jétől a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezettek köre jelentősen szűkül, és bevezetik az általános tűzvédelmi szabályzatot, amit a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére nem kötelezett gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek kötelesek megismertetni a munkavállalóikkal, továbbá a munkavégzésben részt vevő családtagjaikkal. Mindemellett a belügyminiszter kockázati osztályba sorolással határozza meg azon munkáltatókat, akik esetében szükséges az eddigi éves, ismétlődő tűzvédelmi oktatás.
A társadalmi egyeztetés során a szakmai szervezetek hevesen tiltakoztak, és részletesen kifejtették, miért károsak a tervezetben foglaltak a tűzvédelemre. A Lánglovagok.hu információ szerint még az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság sem értett egyet a módosítással.
Ellenzéki reakciók
Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságában egyetlen módosító javaslat sem érkezett a salátatörvény tűzvédelmi vonatkozására. Ennek kapcsán a Lánglovagok tűzvédelmi tudásbázis a bizottság ellenzéki tagjainál, pártjainál érdeklődött még a parlamenti szavazás előtt.
A Momentum többszöri megkeresésre sem reagált.
A Demokratikus Koalíció azt írta, hogy a törvénycsomagot teljes egészében elutasítja a párt, mert nem tartják javíthatónak – ezért nem adtak be hozzá módosító indítványt sem. Összességében egyetértenek a szakmai szervezetek észrevételeivel, a tűzvédelmi részt mérhetetlenül felelőtlennek tartják, aminek rendkívül súlyos következményei lehetnek.
Jakab Péter (független) így reagált a megkeresésre: „az a véleményem, hogy a bevezetése öngyilkosság, katasztrófahelyzetek melegeágyát készíti elő, ahelyett, hogy megelőzné azokat. És abban is biztos vagyok, hogy a kormány végigviszi ezt, mint ahogy végigvisz minden őrültséget, amit kigondol, hisz Magyarországon rendeleti kormányzás van. Az ehhez hasonló merényleteketől nem módosító javaslatokkat lehet megmenteni az országot, amelyeket rendre leszavaznak, és amelyeken mi rendre felháborodunk. Egy megoldás létezik: az, ha az érdekvédelmi szervezetek hathatós nyomásgyakorlásával elérjük, hogy a parlament oszlassa fel önmagát – erre az Alaptörvény lehetséget ad – és kényszerítsük ki az új, előrehozott választást, hogy ezt követően a szakmai szervezetekkel való érdemi (!) konzulátást követően szakmai (!) javaslatokkal lehessen jobbá, biztonságosabbá tenni a munkavállalók munkakörülményeit.”
Novák Katalin aláírta
Miután az Országgyűlés megszavazta a törvénymódosítást, a Lánglovagok.hu a Sándor-palotánál érdeklődött, hogy Novák Katalin köztársasági elnök a szakmai szervezetek tiltakozására figyelemmel megakadályozza-e ebben a formájában a törvénymódosítás kihirdetését.
Válasz nem érkezett. Novák Katalin szó nélkül aláírta.
