Ennyire érdekli a BM-et a tűzcsapok hozzáférhetősége
A Belügymisztérium süketnek és vaknak tetteti magát a Lánglovagok Egyesület felvetésére.
„A tűzcsapok előtti terület szabadon hagyása, illetve azoktól való megfelelő távolság megtartása megszegésének szankcionálását mind a KRESZ, mind a hatályos tűzvédelmi jogszabályok lehetővé teszik, amennyiben az tűzoltáshoz szükséges oltóvíz biztosítása, illetve a tűzcsapokhoz való könnyű hozzáférése érdekében az érintett terület szabadon hagyását a KRESZ szerinti várakozási tilalmat jelző tábla kihelyezésével és/vagy útburkolati jel alkalmazásával jelölik. Ennek figyelmen kívül hagyása esetén – az előírt tűzvédelmi kötelezettség megszegésén túl – a KRESZ-ben meghatározott közúti közlekedés szabályok megszegése is megvalósul.” – közölte a Belügyminisztérium (BM) a Lánglovagok Egyesület felvetésére, amit a tűzcsapok hozzáférhetőségének elősegítése érdekében tett.
Pintér Sándor vezette tárca szerint a javaslatban szereplő, a tűzcsaptól számított 1 méteres sugarú körben járművel várakozni tilos KRESZ-ben való előírása nem biztosítaná feltétlenül a kívánt eredményt, figyelembe véve, hogy – a rendőrség gyakorlati tapasztalatai szerint – a közlekedők jogkövetési hajlandósága nagyobb, ha vizuálisan is észlelhető jelzés, utasítás teszi egyértelművé a követendő magatartást, mint akkor, ha helyszíni jelzés nélkül, kizárólag a saját szabályismeretükre kell hagyatkozniuk. Ezért a jogszabályok által előírt rendelkezések megfelelő érvényesülését alapvetően a közúti forgalom rendjét – a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 34. § (2) bekezdése alapján – meghatározó közút kezelője tudja a gyakorlatban elősegíteni.
Hahó BM!
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 179. § (7) bekezdésében lévő, eltorlaszolást tiltó gumiszabályával a közlekedők nem sokat tudnak kezdeni. Főleg akkor, ha a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) alapján szabályosan várakoznak. Jogszabályi szinten kellene a két rendelet közötti összhangot megteremteni.
A ,,Különösen veszélyes hely” útburkolati jel valóban megoldás, sőt, jelenleg az egyetlen, de jelentős mennyiségben kellene alkalmazni, illetve újra és újra felfesteni, ami óriási anyagi teher az önkormányzatoknak. Az sem könnyít a helyzeten, hogy a fővárosban a forgalomtechnikai kezelői feladatokat ellátó Budapest Közút Zrt. simán hozzájárul, illetve engedélyezi parkoló létesítését föld alatti tűzcsap aknáján vagy éppen járdán lévő föld feletti tűzcsapnál. Nekik nem ártana némi tűzvédelmi szakmai továbbképzés; erre talán van esély, mert a BM a válaszában közölte, a katasztrófavédelemnek írtak annak érdekében, hogy ahol a tűzvédelmi szabályok maradéktalan érvényesítése szükséges, felvegyék a kapcsolatot a közúti fogalom rendjét meghatározó közútkezelővel.
A Lánglovagok.hu 2021-es adatok alapján beszámolt arról, hogy a Fővárosi Vízművek Zrt. szolgáltatási területén mintegy 32 ezer tűzcsap van, amelynek 40 százaléka föld alatti. A föld felettire átalakítás költsége csaknem 3 milliárd forint. Ha a Belügyminisztérium igazán segíteni akarna, akkor anyagi forrás biztosításával meggyorsíthatná a folyamatot.
A tűzoltóság munkájának elősegítésére, így a tűzoltás felesleges késleltetésének megakadályozására jelenleg tehát a leggyorsabb és legészszerűbb megoldást a Lánglovagok Egyesület által javasolt előírás bevezetése jelenti. Egy távolsági szabály amúgy sem idegen a KRESZ-től, a megállásnál és a várakozásnál több ilyen is található a jogszabályban.
De mi az ÉKM álláspontja?
A Lánglovagok Egyesület a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak is megküldte a javaslatát, de ezidáig nem válaszoltak, pedig a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvényben meghatározott 30 napos határidő már több mint egy hete lejárt.
