Tűzoltó készülék távmunkában
Munkavédelmi és tűzvédelmi szabályozás irányából boncolgattuk a kérdést.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) szerint tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani
- az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként,
- ahol az OTSZ előírja és
- jogszabályban meghatározott esetekben
az OTSZ 16. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint.
Az OTSZ alapján viszont, ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás vagy nem kereskedelmi szálláshelyként működő üdülő céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű helyiségeket, amelyek tekintetében – gazdálkodó vagy rendeltetési egységenként – az előzőekben foglaltakat kell alkalmazni.
A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet szerint „Az épületek méretétől és használatától, a bennük lévő berendezésektől, felszereléstől, az ott lévő anyagok fizikai és vegyi tulajdonságaitól, valamint az ott tartózkodó személyek lehetséges legnagyobb számától függően a munkahelyeket tűz oltására alkalmas készülékkel, illetve külön jogszabályok szerint tűzérzékelő, jelző- és riasztóberendezéssel, rendszerrel kell ellátni. Nem automatikus, egyszerűen használható tűzoltó készülékeket kell alkalmazni, amelyeket úgy kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhetőek legyenek. A készülékek elhelyezésére a vonatkozó jogszabály szerinti jelzésekkel kell utalni.”
A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet hatálya kiterjed a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerinti munkahelynek a szervezett munkavégzés során történő kialakítására és használatára.
Az 1993. évi XCIII. törvény így definiálja a munkahelyet: „minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében.”
De akkor most egy olyan lakásban, amelyben távmunkavégzés történik, kötelező a tűzoltó készülék vagy sem?
A Lánglovagok Egyesület megkeresésére a Technológiai és Ipari Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya ezt válaszolta:
„A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 86/A-C §-ai szabályozzák a távmunkavégzés eltérő munkavédelmi szabályait. Az Mvt. megkülönböztet információtechnológiai (vagy számítástechnikai) eszközzel végzett és nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunkát.
Előbbi esetben a munkáltató csupán írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, de a munkavégzés helyét a munkakörülmények teljesülésére figyelemmel a munkavállaló választja meg.
Nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén viszont munkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen folytatható. A távmunkavégzési helyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket. A munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.
Fentiek alapján látható, hogy információtechnológiai (vagy számítástechnikai) eszközzel végzett távmunka esetén a munkáltató részéről nem történik hagyományos értelemben munkahely kialakítás, így a tűzoltó készülék megléte sem követelhető meg. Ezzel szemben a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka (mely akár olyan munkavégzést is jelenthet, ahol tűzveszély kialakulhat) esetén, a munkáltatónak kötelessége mind előzetesen, mind pedig a létesítést követően rendszeresen a munkakörülményekről meggyőződni, a munkavédelmi szabályok betartását ellenőrizni.
Mit gondol a katasztrófavédelem?
A Lánglovagok Egyesület megkeresése alapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak a témában új gondolata egyelőre nincs, hiába bővítette ki a távmunkavégzés körét a munkavédelmi törvény június 1-jétől, ami most már nem csak információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel történhet.
Az OKF a válaszában visszautalt egy 2019-es tájékoztatására, ami a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály és Munkaerőpiaci Szabályozási Főosztály álláspontját tartalmazta, e szerint a munkavállaló saját lakásában infokommunikációs vagy számítástechnikai eszköz útján végzett tevékenysége tűzvédelmi szempontból nem hordoz eltérő kockázatot, mint egyéb, a lakásban végzett magánjellegű információs és kommunikációs technológia használata, valamint a lakó rendeltetésbe teljes mértékben illeszkedik, így többlet kötelezettséget tűzvédelmi szempontból nem keletkeztet.
Az OKF azért megírta, ha a korábbi álláspontunk kiegészítését, illetve módosítását tartják indokoltnak, illetve más intézkedést látnak szükségesnek, tájékoztatják a Lánglovagok Egyesületet.
