Rezsicsökkentés a tűzvédelemben

Néhány ötlet, hogy mikor lehet szabályosan és szakmailag megalapozottan húzni az életvédelem költségén.

Az áram és földgáz díjának drasztikus emelkedése, az infláció elszabadulásának következményeként sokaknak meg kell húzni a nadrágszíjat. De mely területen és hogyan lehet spórolni? Alapvető szabály, hogy a tűzvédelmen nem lehet. Azért mégis ideje elgondolkozni néhány változtatáson.

Száraz felszálló tűzivízvezeték

A Középmagas panelszerkezetű lakóépületek tűzvédelmi helyzetének vizsgálata, tűzbiztonságának fejlesztési lehetőségei című szakdolgozat részletesen foglalkozott a katasztrófavédelem által erőltetett, a tűzoltók által nem használt, szakmai zsákutcának minősülő száraz felszálló tűzivízvezetékkel.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) azonban lehetőséget ad az átalakítására, a tűzvédelmi hatóság engedélyével elegendő már csak a 6. emeleten és felette kétszintenként megtartani a vízkivételi helyeket. Az átalakítással csökken a fenntartási költség. A munkálatot érdemes az 5 éves nyomáspróba esedékességéhez igazítani.

Szerelvényszekrények

Az ingatlan területén lévő tűzcsapokhoz tartozó szerelvényszekrények bizonyos esetben megszüntethetők, amivel felülvizsgálati, karbantartási költségek csökkenthetők. Érdemes átgondolni, esetleges tűz esetén lesz-e, aki egyáltalán képes tűzcsapra szerelni egy tömlőt, és azzal megkezdeni az oltást. A tűzoltóknak nincs szüksége a szerelvényszekrényekre.

Irányfények

Az OTSZ előírja, hogy kívülről vagy belülről megvilágított magasan, vagy ha nem lehetséges, középmagasan elhelyezett menekülési jeleket kell létesíteni az alacsony, közepes és magas kockázati osztályú épület menekülési útvonalán vagy a 100 fő feletti befogadóképességű helyiségben. Az előírt menekülési jelek megvilágításának a használat időtartama alatt folyamatos üzeműnek kell lennie abban az épületrészben, ahol a menekülő személyek nem rendelkeznek helyismerettel.

Úgy tűnik, az irányfények gyártóinak, forgalmazóinak hatalmas, kormányokon átívelő lobbiereje van, a jogalkotó valahogy nem meri az értelmesség medrébe terelni a szabályozást, ami miatt mind beruházói, mind üzemeltetői oldalon jelentős költségek adódnak. A vonatkozó létesítési követelmények, illetve a jelenlegi szabályozás keretei között érdemes áttekinteni, hol van, és ott indokolt-e az állandó üzemű irányfény. Egy lakóépület folyosóján például nem nagyon.

Biztonsági világítás

Valakinek biztos jó üzlet, ha egy épület tele lett rakva lámpatesttel, külön a normál világításnak, külön a biztonsági világításnak. A tervezőknek éppen ideje lenne az üzemeltetésre is gondolniuk, az üzemeltetés során pedig ha cserélni kell a lámpatestet, akkor megvizsgálni, hogy helyileg egyesíthető-e a normál világítással, merthogy már ilyen kettős funkciójú lámpatestek is kaphatók.

Tűzoltó készülékek

Persze lehet a fülünkre is tűzoltó készüléket akasztani, de van értelme? Számos lakóépület közös területén önkéntes alapon van 6 kg-os töltősúllyal porral oltó, ráadásul jól elzárva, nehogy ellopják. Csakhogy a hordozható tűzoltó készülék a kezdődő és kis kiterjedésű tüzek oltására alkalmas. A kigyulladt lakásból tehát hiába rohanunk ki a folyosóra, ráadásul emeletekkel odébb a tűzoltó készülékért.

A lakóházakban érdemes felülvizsgálni, hogy közös területen, ha nincs rá jogszabályi előírás, szakmailag hol indokolt a készenlétben tartás költségeit bevállalni.

Üzemeltetői ellenőrzések

Az OTSZ most már egyértelmű a tekintetben, hogy az időszakos felülvizsgálat, továbbá az üzemeltetői ellenőrzési feladatokra is kiterjedő karbantartás elvégzésével teljesül az adott időintervallumra esedékes üzemeltetői ellenőrzés. Az Ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás Tűzvédelmi Műszaki Irányelv szerint amennyiben üzemeltetőtől más személy vagy szervezet teljeskörűen vagy részben átvállalja az üzemeltetői ellenőrzést, ilyenkor nem szükséges írásos megállapodással igazolni az üzemeltetői ellenőrzés végzését.

Az üzemeltető legyen tisztában azzal, hogy milyen időperiódusban kell végezni üzemeltetői ellenőrzéseket, felülvizsgálatokat, karbantartásokat. Akkor miért is jönnek a fali tűzcsapokat, száraz felszálló vezetéket félévente felülvizsgálni, karbantartani? Miért kell havonta üzemeltetői ellenőrzést végezni a beépített tűzjelző berendezésnél, valamint a biztonsági világításnál, irányfényeknél?

A beépített tűzjelző berendezés napi üzemeltetői ellenőrzése szokta az egyik legnagyobb kihívást jelenteni. Egy lakóépületben, ha nincs állandó portaszolgálat, előszeretettel a gondnokra bízzák a feladatot, aki persze hétvégén nincs. Akkor hogyan is valósul meg a napi üzemeltetői ellenőrzés? Esetleg előre vagy utólag van aláírva az adott napra? Erre is van megoldás, a rendszer karbantartójával, az átjelző szolgáltatóval egyeztetni kell, hogy az automatikus ellenőrzés meg tud-e valósulni.

Tűzvédelmi bírság

A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet szép is összegeket tartalmaz tűzvédelmi bírság gyanánt. Az épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolásért kötelezően 20-800 ezer forintig terjedő tűzvédelmi bírságot szabnak ki. Ha a menekülési útvonal, a nyílászáró tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben tartózkodók kiürítésére szolgál, a felső határ 1 millió forint is lehet.

Be kell tartani a szabályokat, és akkor nem lesz miért tűzvédelmi bírságot kiszabni.

Amin tilos spórolni

Az nem kérdés, hogy az előírt tűzvédelmi eszközöket, berendezéseket fenn kell tartani, az üzemeltetői ellenőrzéseket, felülvizsgálatokat, karbantartásokat az OTSZ által előírt időszakonként el kell végezni. Nem csak a mulasztásért kapható tűzvédelmi bírság miatt, hanem azért is, mert a karbantartások elmaradása sokkal nagyobb javítási költséget eredményezhet, ráadásul tűz esetén a biztosító kibújhat a fizetési kötelezettség alól, nem utolsó sorban pedig élet- és vagyonvédelemről van szó.