Mi újság az ablak alatti kukákkal?

A tűztávolságon belüli tárolás szabályát próbálja magyarázni a katasztrófavédelem, de lehet, hogy inkább csak félre.

„Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani.” – jelent meg a 2015. március 5-én hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben, majd a rendelkezés 2020. január 22-én úgy módosult, hogy „Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető, kivéve, ha a tárolt anyag mennyisége, minősége, elhelyezése nem növeli a tűz átterjedésének veszélyét. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani.”

Ez a szabály alapos fejtörést okozott a lakóépületeknél, mert a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés átgondolatlan bevezetésével a kukák számának jelentős növekedése számos társasházat lényegében megoldhatatlan probléma elé állította. A kukák így vagy szabálytalanul a lépcsőházba, menekülési útvonalra kerültek, vagy az épület homlokzata elé közvetlenül, amely még nem számít közterületnek.

Az ablakok alatt elhelyezett kukák azonban jelentős tűzveszélyt jelentenek a házra, ha hőszigetelt épületről van szó, akkor különösen. Ha gondatlanságból vagy szándékosan tűz keletkezik, a műanyag gyűjtőedények a benne lévő PET-palackokkal vagy papírhulladékkal pillanatok alatt olyan lángokat eredményez, illetve hőterhelést okoz, ami a közvetlenül felette lévő lakás vagy egyéb helyiség kigyulladásához vezethet.

A kirendeltség elmeszelte a kukákat

Egy kelenföldi panelház lakója megelégelte az ablakok alá helyezett kukákat, és mivel nem jutott dűlőre a kérdésben a közös képviselővel, bejelentést tett a tűzvédelmi hatóságnál. A Dél-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség a 2021. május 13-án tartott célellenőrzése során megállapította, hogy „az épület homlokzatától mért, jogszabályban előírt tűztávolságon belüli éghető hulladéktárolás (szelektív hulladék tárolás) megvalósult.” A tűzvédelmi hatóság szerint ez az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 17. § (1) és 177. § (5) bekezdésébe ütközik.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hivatala tájékoztatta is a bejelentőt, hogy a Dél-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség a panasz nyomán a tűzvédelmi szabálytalanság megszüntetése érdekében saját hatáskörben intézkedett.

A kukák ablak alatti tárolása azonban mégsem szűnt meg. Mint utóbb kiderült, a társasház jogász útján fellebbezést nyújtott be, amelyben azzal védekeztek, hogy épületen belül nincs hely a kukáknak, az önkormányzat pedig tiltja a közterületen való elhelyezést. A fellebbezésben azt is kifejtették, hogy súlyos jogbizonytalanság, miszerint ugyanaz a hatóság ugyanazon tényállást három év különbséggel egymástól eltérő módon ítél meg, korábban (feltehetőleg egy átfogó tűzvédelmi hatósági ellenőrzésre utalhattak) ugyanis nem kifogásolták a kukák homlokzat előtti tárolását.

A társasház az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 17. § (4) bekezdésére is hivatkozott, miszerint „Nem kell az azonos telken álló épület és szabadtéri tárolóterület tárolási egysége közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni, ha a szabadtéri tárolóterület vagy annak része és az épület vagy annak része egyetlen tűzszakaszként kialakítható. Az épület vagy épületrész tűzszakaszához akkor tartozhat a szabadtéri tárolóterület tárolási egysége, ha a tárolási egység tárolóhelyiségként való kialakítása esetén a tűzszakasz részét képezhetné.”

A fellebbezésben még az is elő lett adva, hogy az épület legutóbbi felújítása során „a lábazat tűzálló borítással fedett (tűzálló nikicell)”, az ablakok körül „rockwool” kőzetgyapot szigeteléssel készült, továbbá, hogy a kialakított rétegrend „45 percen keresztül tűzbiztos” és mindezeket tekintve a hulladékgyűjtők kihelyezése semmiféle veszélyt nem hordoz magában.

Az igazgatóság szerint nincs itt semmi gond

A másodfokon eljáró Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a kirendeltség határozatát megsemmisítette. Hivatkoztak a tűztávolság fogalmára, mely a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között értelmezhető.

Az ügy kapcsán megvizsgálták az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szabályrendszerét, és az alapján arra jutottak, hogy a szelektív hulladékgyűjtő edények nem tekinthetőek szabadtéri tárolási egységeknek, ezért a gyűjtőedények és a szomszédos építmény – jelen esetben a társasház – vonatkozásában a tűztávolság nem értelmezhető.

A lakó természetesen nem értett egyet, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál, majd a Belügyminisztériumnál tett panaszt, de ott is ugyanarra jutottak, mint a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál.

Miért sántít a magyarázat?

A társasház beadványát megfogalmazó jogász igencsak nincs képben a homlokzati tűzterjedés elleni védelemről. Az pedig elég meredek gondolat, hogy egy utólagosan homlokzati hőszigetelt házhoz csak úgy hozzávegyük az ablak alatti kukákat, mert mondjuk alapterület alapján belefér a tűzszakaszba, ami ráadásul ezen panelház létesítésekor, a ’60-as években még más jelentett, mint ma; erről az Óbudai Egyetem biztonságtechnikai mérnök szakán készült szakdolgozat értekezett.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság érvelése sem sokkal jobb. A kezdő irány azonban nem rossz, először érdemes tisztázni, tárolási egységről van szó vagy sem. Ha igen, akkor egyszerű a képlet, hiszen a tűztávolságot létesítési előírásként az Országos Tűzvédelmi Szabályzat megadja.

Ha a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság gondolatmenetével eljátszunk, és azt mondjuk, az állandó jelleggel kirakott kuka nem tárolási egység, a magyar nyelv ismeretében akkor sem mondhatunk mást rá, mint tárolás, hiába nincs definiálva ez a fogalom. Ha „megvizsgáljuk az az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szabályrendszerét” akkor is arra juthatunk, hogy igen, az, hiszen például ilyeneket ír a jogszabály:

• „Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos.”
• „Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti, alagsori helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben.”
• „Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.”

A tűztávolságot pedig az épület létesítésekor meghatározták, azon belül a használati szabály miatt tárolás nem végezhető, pontosabban a jogszabály módosításának köszönhetően csak akkor, ha a tárolt anyag mennyisége, minősége, elhelyezése nem növeli a tűz átterjedésének veszélyét.

A Lánglovagok.hu a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz fordult, hogy megpróbálja tisztázni a szakmai kérdést, amely jelentős hatással van a lakóépületek tűzvédelmére, de inkább hátra mentünk vele, nem előre:

„Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 4. § (2) bekezdés 166. pontja alapján a tűztávolság a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért távolság.

Az épület elé kihelyezett hulladékgyűjtő edények nem minősülnek önálló tárolási egységnek, azok az épület rendeltetésszerű használatával függnek össze és jellemzően az épület tűzszakaszának részét képezik. Így a tűztávolság nem értelmezhető az épület és a hozzá tartozó hulladékgyűjtők között.”

A tűzszakasz az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban jelenleg úgy van definiálva, hogy „az épület, a speciális építmény, a szabadtéri tárolóterület meghatározott része, amelyet a szomszédos építmény- és térrésztől tűzterjedés ellen védetten alakítanak ki.” Ha egy tűzszakaszhoz hozzácsaphatnánk a kukákat, akkor tárolóterületről, tehát egyúttal tárolási egységről kell, hogy szó legyen. A tűzterjedés elleni védelem pedig hogyan valósulhat meg a szabadon kirakott műanyag kukákkal egy olyan hőszigetelt homlokzat előtt, ahol a tűz terjedését igazán csak kőzetgyapot sávok késleltetik?

Ne érezzük magunkat biztonságban a katasztrófavédelemtől!

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat következő módosítása, amelyben várhatóan már megvalósul a használati szabályok reformja, remélhetőleg helyre rakja a kérdést, addig is Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (TvMI) adhatna iránymutatást. A Tűzterjedés elleni védelem témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv legutóbbi módosításának szakmai köröztetésénél ennek szükségére a Lánglovagok Egyesület felhívta a figyelmet, sajnos hiába, talán egy használati szabályok TvMI-ben akarnak foglalkozni vele, amelynek kiadása korábban napirenden volt.

Addig is mindenki erősen gondolja át, hova rakja a kukákat, és ne érezze magát biztonságban azért, mert a katasztrófavédelem szerint nem sért tűzvédelmi szabályt az ablak alá rakott hulladékgyűjtő.

Budapesten egy III. kerületi 10 emeletes panelházban ezt a saját bőrükön kellett megtapasztalniuk: a hulladékgyűjtők június 16-án az éj leple alatt gyulladtak ki. A két műanyag kerekes konténer a lépcsőház bejárata közelében, az árkádok alatt volt. Az első emeleti lakások ugyan elég magasan és kijjebb voltak, utólagos homlokzati hőszigeteléssel sem rendelkezett az épület, de az egyik nyitva hagyott ablakon így is bement a füst, és ezért átmenetileg lakhatatlanná vált a lakás.

Nem kérdés tehát, hogy az épületen kívül, a homlokzatnál elhelyezett hulladékgyűjtők koránt sem veszélytelenek tűzvédelmi szempontból. A problémát az is tetézi, hogy az egykori fémkonténereket műanyagra cserélték.