Hatályba lépett az OTSZ 5.2
A TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség konferenciáján tekintették át a főbb változásokat.
A második nagy léptékű módosítása lépett hatályba június 13-án az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletnek (OTSZ 5.2). Ennek apropóján tartott konferenciát a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség Budapesten, a Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpontban.
Ördög Tamás tű. ezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) megelőzési és engedélyezési szolgálatvezetője a rendezvényen elmondta, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosításának központi célja az építőipari teljesítmény növelése, a műszaki fejlődés eredményeihez igazodás, jogalkalmazási tapasztalatok feldolgozása, a korszerű és rugalmas tűzvédelmi tervezés lehetősége, a tételes műszaki megoldások jogszabályból való kivezetése volt az életvédelmi célok elsőségének megőrzése mellett. Ehhez Ausztriában, Szlovéniában, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában alkalmazott jó gyakorlatok átültetése is megtörtént.
Wagner Károly c. tű. alezredes, az OKF Tűzmegelőzési Főosztályának kiemelt főreferense arról beszélt, hogy a passzív és az aktív tűzvédelem markánsabb „vegyítése” valósult meg a jogszabálymódosítással. Péter András tű. ezredes, az OKF Tűzmegelőzési Főosztályának vezetője ezzel kapcsolatban, mint új megoldást, a fokozott üzembiztonságú tűzoltó berendezést emelte ki, amely nem azonos a növelt megbízhatóságú oltóberendezéssel.
Badonszki Csaba tű. alezredes, az OKF főosztályvezető-helyettese ismertette, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzathoz kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI) mely verzióját mikor kell és lehet alkalmazni, egyúttal áttekintő képet adott a TvMI-k június 13-án hatályba lépő változásairól. Felhívta a figyelmet, hogy ismét létesíthető nem norma szerinti villámvédelem, ennek szabályait a Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv adja meg.
Tóth Péter, az ÉMI Nonprofit Kft. tudományos főmunkatársa az Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv főbb változásait ismertette, kiemelve, hogy a beépített tetőterek, magastetők kialakítására új melléklet született.
Takács Lajos Gábor, a Magyar Építés Kamara Tűzvédelmi Tagozatának elnöke a Tűzterjedés elleni védelem témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelvben megjelenő új definícióról, a tűzgátló elhatárolásról értekezett, valamint a gépészeti és villamos szerelőaknák gyakorlati példái című, új melléklet fontosságára fókuszált.
Lengyelfi László, a Kiürítés témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv mostani és 2020. július 20-án érvénybe lépő változásait tekintette át, egyebek között a szabad szélesség átlagos átbocsátóképesség értékének változásáról, az akadálymentes menekülés feltételeiről, a többirányú kiürítésről beszélt.
Csordás István a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség képviseletében a Hő és füst elleni védelem témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv változásait vette górcső alá. A szakember kiemelte a légpótlással, a napelemekkel kapcsolatos tudnivalókat, illetőleg ismertette a szabad nyílásoknál a rácsszerkezet, fix lamellaszerkezet esetén alkalmazandó korrekciós tényezőt.
Hajdu András a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség képviseletében a beépített tűzoltó berendezések új megoldásainak szerepéről adott elő, míg Decsi György, a Magyar Mérnöki Kamara Tűzvédelmi Tagozatának elnöke a tűzvédelmi helyzet változását, az elvárt biztonsági szintnek megfelelő tervezést, ellenőrzést, kivitelezést járta körbe.
A konferenciát Lestyán Mária, a TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség titkára zárta, aki egyebek között kitért a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv megnövekedett szerepére.
