OTSZ 5.2 változások üzemeltetői megvilágításban

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosításaiból szemezgettünk.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet második nagyívű módosítása (OTSZ 5.2) június 13-án lép hatályba. A változok között akad olyan, amely a mindennapi üzemeltetésre is kihatással van.

Üzemeltetői ellenőrzés, időszakos felülvizsgálat, karbantartás

A 255. § és a 18. melléklet változásával a beépített tűzjelző berendezésnél a havi üzemeltetői ellenőrzés megszűnik, 3 havi megmarad, a napi viszont távfelügyelet igénybevételénél kiváltható, ha az automatikus ellenőrző rendszer a berendezés állapotáról jelzést küld az állandó felügyelet részére. A 253. § kiegészül egy (5) bekezdéssel, amely szerint a felülvizsgálat és karbantartás során meg kell akadályozni a tűzoltóság indokolatlan kivonulását eredményező átjelzést.

A 18. melléklet alapján a biztonsági világítás, kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jelek, korábbi előírások szerinti irányfényvilágítás esetében a havi helyett elegendő lesz 3 havonta üzemeltetői ellenőrzést végezni. Jogszabályi tűrés nincs, elképzelhető, hogy a jogalkotók egyszerűen elfelejtették odaírni.

Ugyancsak a 18. melléklet szerint a biztonsági tápforrásnak minősülő dízelaggregátor, valamint a biztonsági tápforrásnak minősülő akkumulátor, szünetmentes tápegység üzemeltetői ellenőrzésének időperiódusa 1 hónapról 3 hónapra változik, egyhetes tűréssel. Az evakuációs hangrendszernél sem kell a jövőben naponta üzemeltetői ellenőrzést tartani, elegendő minden rendezvény előtt, de legalább havonta.

A 249. § (4) bekezdése kulcsfontosságú változást hoz, e szerint az időszakos felülvizsgálat, továbbá az üzemeltetői ellenőrzési feladatokra is kiterjedő karbantartás elvégzésével teljesül az adott időintervallumra esedékes üzemeltetői ellenőrzés.

A 248. § (1) b) pontja egy régóta nyitott kérdésre adja meg a választ, bár túlságosan általánosra sikeredett a megfogalmazás: „a 18. mellékletben foglalt 1. táblázatban feltüntetett, önkéntes vállalás útján telepített, beépített, felszerelt, elhelyezett, alkalmazott műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a 18. mellékletben foglalt 1. táblázatban foglaltak szerint, a javításról szükség szerint gondoskodni, ha a műszaki megoldás meghibásodása, nem megfelelő működése, kialakítása a menekülést, a tűzjelzést, a tűzoltóság beavatkozását, a tűz oltását hátráltathatja, nehezítheti, kedvezőtlenül befolyásolhatja.”

Az üzemeltetői ellenőrzések, felülvizsgálatok, karbantartások dokumentálására szolgáló tűzvédelmi üzemeltetési napló tartalmi követelményei kikerültek az Országos Tűzvédelmi Szabályzatból. Ezeket a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekben lehet megtalálni.

Tárolás

A 191. § (2) bekezdés a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok, valamint a mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékok kapcsán kibővül azzal, hogy a tárolás módját, körülményeit, a tárolni kívánt anyagmennyiséget úgy kell megválasztani, hogy tűz esetén a tárolt anyag ne idézzen elő jelentős veszélyt a környezetére.

A 193. § (3) bekezdése a nagylégterű helyiségekben való tárolásra ad további korlátozásokat.

Jelölések

A 148. §-ban foglaltak sajnálatosan továbbra is létesítési, és nem használati szabálynak minősülnek, viszont új elem, hogy tűzvédelmi jellel kell jelölni a biztonsági felvonót az aknaajtók mellett.

A füstmentes lépcsőházak ajtajának jelölési problémájára a 151. § (1) bekezdésének változása ad megoldást, e szerint „A füstgátló nyílászárókat olyan felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, amely a nyílászáró önműködő csukódásának biztosítására hívja fel a figyelmet. A felirat vagy jelzés tartós, jól észlelhető és olvasható kivitelű legyen.

A 151. § (2) bekezdése is változott: „A tűzszakaszhatáron lévő tűzgátló nyílászárókat olyan felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, amely a nyílászáró önműködő csukódásának biztosítására hívja fel a figyelmet. A felirat vagy jelzés tartós, jól észlelhető és olvasható kivitelű legyen.” Ez azon túl, hogy még mindig csak létesítési követelmény, azért nem életszerű, mert önzáródási követelmény nem csak tűzszakaszhatáron lévő ajtóknál létezik.

Rendezvények

Megváltozott a szabadtéri rendezvény fogalma, a minősítés már nem függ az alapterülettől, csak a létszámtól; az 1001 fős alsó határ megmaradt.

A 206. § (1) bekezdésében az esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre vonatkozó bejelentési kötelezettség kapcsán a művelődési létesítmény helyett kulturális intézményt írnak. Itt (is) kell a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény felelős szervezőjének meghatározni, és a rendezvény időpontja előtt legalább 15 nappal tájékoztatás céljából megküldenie a tűzvédelmi hatóságnak.

Tűzoltási felvonulási terület

Végezetül egy rejtvény, egyelőre talány, hogy miért volt szükség a tűzoltási felvonulási terület fogalmának megváltoztatására. A belerakott helyesírási hiba miatt a definíció értelmetlen lett.

Eddigi meghatározás: „az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló terület, amely a beavatkozáshoz szükséges tűzoltástechnikai eszközök és a tűzoltóegységek rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja”.

Új meghatározás: „az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló terület, amely a beavatkozáshoz szükséges tűzoltás technikai eszközök és a tűzoltóegységek rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja”.