Tűzoltók is szívják a füves villamospályát

Nem lehet ráhajtani, és balesetnél egyelőre a villamos megemelésének módja sem tisztázott.

A Budapesti Közlekedési Központnak köszönhetően a fővárosban az 1-es és a 3-as villamos vonalán alakítottak ki, illetve alakítanak ki olyan pályát, ahol a sínpárok között beton helyett füvesített föld található. Csakhogy emiatt nem lehet tűzoltóautóval ráhajtani, és baleset esetén módosul a villamos megemelésének módja.

A baj gyorsan érkezett, a Kőrösi Csoma Sándor úton, a még át nem adott szakaszon a 3-as villamos pótlóbusza a füves pályára hajtott és megsüllyedt. A tűzoltók is megdöbbenve szembesültek a helyzettel, hiszen szilárd burkolat helyett a gyeptégla alatt 20 centiméternyi termőföld, az alatt 25 centiméternyi földfeltöltés található. Most legalább már tudják, ha egy lángba borult lakóház ablakain lógnak az emberek, a kéklámpa ellenére akkor sem tehetnek szert értékes másodpercekre a villamospályán haladással.

Szegeden már szántott a tűzoltóautó

2012 januárjában Szegeden vonulás közben a tűzoltók a saját bőrökön tapasztalták a füves villamospálya hátrányát. Az akkori balesetről, annak következményeiről a Lánglovagok.hu tűzoltóportál a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól érdeklődött, de Molnár Krisztina szóvivő többszöri próbálkozásunk ellenére sem méltatta válaszra a kérdéseinket, akár csak Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

Csanádi Zoltántól, a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. projektigazgatójától azonban megtudtuk, azóta tűzoltóautó nem hajtott rá a füves pályára. A balesetet követően egyeztettek a helyi katasztrófavédelemmel, és a tűzoltók figyelmét ismét felhívták arra, hogy a KRESZ értelmében a villamospálya – illetve bármilyen vasúti pálya – alapból nem az úttest része, így gépjárművel csak azokon a helyeken lehet ráhajtani, ahol a burkolati jel rávezeti, illetőleg KRESZ-tábla jelzi. Minden más burkolt pályatestre történő ráhaladást a vasúti pálya üzemeltetője – jelen esetben a Szegedi Közlekedési Kft. – engedélyezheti.

A projektigazgató hozzátette: a tűzoltóságnak minden egyes felújítás után egyeztetnie kell a közlekedési társaságokkal a pályákra történő ráhaladásról, mivel egyes burkolt pályaszakaszok terhelési méretezése sem feltétlenül a tűzoltóautók súlyának figyelembe vételével készült, például villamosvágányokon keresztülvezetett gyalogos átjárók esetében.

Mi a helyzet az emeléssel?

Arra a kérdésre Csanádi Zoltán nem válaszolt, hogy a füvesített szakaszokon történt-e már olyan baleset, amely során a villamos megemelése vált szükségessé, egyáltalán a tűzoltókkal előzetesen felkészültek-e erre.

Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) szóvivője is mélyen hallgat a villamosemelés tekintetében, csupán annyit közölt, hogy az FKI szakmai igazgató helyettese felhívta a vezetők, parancsnokok, gépjárművezetők figyelmét a kötött pályákon létesített füves szakaszok veszélyeire, illetőleg a felszín feletti vasutak nyomvonalainak engedélyezésében a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatóságként nem működik közre.

A BKK szerint az emelés hasonlóképpen történik, mint a zúzottköves vágányoknál, úgynevezett alátétfák használatával. Az emelést természetesen fokozottabb figyelemmel kell elvégezni, mint szilárd burkolat esetében. A Sajtókommunikációs Iroda illetékese megjegyezte: a tűzoltósággal folyamatos a kapcsolatuk, rendszeresen történnek emelési gyakorlatok különböző járműveknél. A füves pályával kapcsolatban eddig nem érkezett kérdés a tűzoltóság részéről, de készek az egyeztetésre.

A Lánglovagok.hu tűzoltóportál információi szerint a pótlóbusz szeptember 6-i balesete után a katasztrófavédelemnél is észbe kaptak. A BKK elmondásával ellentétben azért mégsem annyira egyértelmű a helyzet, de a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon már dolgoznak azon, hogy megtalálják a legmegfelelőbb módot a villamos gyors megemeléshez.

A 1-es és 3-as villamos pályájának felújítása, illetve meghosszabbítása után Budapesten mintegy két kilométer hosszan lesz füvesített pálya.