Mismásolás az eltűnt tűzoltási felvonulási területek ügyében
Egyelőre a politikai és szakmai akarat is hiányzik az életvédelmi kérdés megoldáshoz.
Egymásra mutogatás, hozzá nem értés, nemtörődömség – nagyjából így foglalható össze az illetékesek reakciója a Budapesten eltűnt tűzoltási felvonulási területek problémájára.
A Lánglovagok Egyesület közérdekű bejelentésben hívta fel a főpolgármester, valamint a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság és Budapest Főváros Kormányhivatala figyelmét arra, az elmúlt 50 évben különösen a panelszerkezetű középmagas és magas lakóépületeknél a tűzoltási felvonulási területek feledésbe merültek, helyükre szabálytalanul parkolók kerültek, ami akadályozza a tűzoltást és mentést.
A Lánglovagok Egyesület munkacsoport felállítását szorgalmazta, amely több szakterület képviselőivel áttekintené, milyen módon lehetne a fővárosra igencsak jellemző parkolási problémát megoldani úgy, hogy kellő nagyságú, megfelelő növényzettel rendelkező zöldterület legyen, gépjárművel várakozni is lehessen, és a tűzoltók beavatkozása se legyen akadályozva.
A kormányhivatal nem érzi magát illetékesnek
A leggyorsabban a kormányhivatal válaszolt, miszerint hatáskör hiányában a közérdekű bejelentést a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz áttették. A jogszabállyal alátámasztott indoklás szerint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést a tűzvédelmi hatóság adhat, és amúgy is a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó kötelezettség betartatása a tűzvédelmi hatóság feladata.
A kormányhivatal válaszából arra lehet következtetni, hogy a használatbavételi engedély kiadásának feltételeként meghatározott tűzoltási felvonulási terület utólagos megváltoztatásához építésügyi hatósági eljárás nem szükséges. A másra mutogatás azért nem teljesen állja meg a helyét, mert a probléma gyökere az építésügyi hatóságtól ered, mely egykoron a tanács volt, majd az önkormányzat (jegyző) lett, 2020. március 1-jétől pedig a kormányhivatal.
A tűzoltási felvonulási területre az 1965-től kiadott építési engedélyű panelházaknál szerencsés esetben a használatbavételi engedély és az építési engedélyezési tervdokumentáció utal, a paramétereket az akkori vonatkozó ágazati szabvány, nemzeti szabvány tartalmazza. A tervdokumentációk, használatbavételi engedélyek azonban nagyon kis számban és hiányosan találhatók meg a társasházaknál, lakásszövetkezeteknél. Egy részük még az önkormányzati irattárakban lapul, egy részük Budapest Főváros Levéltárában kutathatók, a többivel ki tudja, mi lett.
A Középmagas panelszerkezetű lakóépületek tűzvédelmi helyzetének vizsgálata, tűzbiztonságának fejlesztési lehetőségei című szakdolgozat rávilágított, megoldás lehetne, ha az ingatlan földhivatali bejegyzésénél a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó paraméterek is szerepelnének, és akkor egyértelmű lenne, milyen előírások betartása kötelező egy tervezett forgalomtechnikai változtatás során. Ehhez azonban jogszabály-módosítás szükséges.
A főjegyző nincs képben
A Lánglovagok Egyesület megkeresésére a főpolgármester helyett Számadó Tamás főjegyző válaszolt. Ő lepattintotta a Fővárosi Önkormányzatról a kezdeményezést, pedig egy fél mondatban kimondta a lényeget, a helyi önkormányzatok a parkolási területek kijelölését a Budapest Közút Zrt. fogalomtechnikai kezelői hozzájárulásának birtokában végzik.
A főjegyző tehát nem érez ingerenciát arra, hogy egy civil szervezet kezdeményezésére alakuljon egy olyan munkacsoport, amely a téma általános áttekintésével segíti a kerületi önkormányzatokat a parkolóhelyek jogszerű kijelölésében, a jelenlegi jogsértő állapot felszámolásában, és úgy tűnik, nem tudja, hogy a Budapest Közút Zrt. forgalomtechnikai kezelői hozzájárulások sorát adja ki olyan változtatásokra, amelyek tűzvédelmi előírásba ütköznek.
A katasztrófavédelem szerint minden rendben
A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Lánglovagok Egyesület megkeresésére a mai napig nem reagált. A 2013. évi CLXV. törvénnyel ellentétben arról sem küldött tájékoztatást, hogy a közérdekű bejelentést áttették az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz (OKF). Pedig így történhetett, mert az OKF az eredeti bejelentéstől számított több mint egy hónap elteltével – mintha a Lánglovagok Egyesület közvetlenül nekik írt volna – ezt közölte:
„A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra tett közérdekű javaslatát – a középmagas és magas panel épületek tűzvédelme, szakmai munkacsoport felállítása a tűzoltó felvonulási terület biztosításának újraszabályozására – szakmai szervezeti elemünk megvizsgálta, amelynek eredményéről az alábbi tájékoztatást adom.
A tűzmegelőzési hatósági eljárások szempontjából a tűzoltási felvonulási terület kérdésköre pontosan szabályozott, ennek megfelelően a témára vonatkozó munkacsoport létrehozását nem látjuk indokoltnak.”
Talán az OKF-en már nem volt kivel házon belül igazán megvitatni a kérdést, hiszen Érces Ferenc tű. ezredes rendelkezési állományba került, 2021. április 1-jétől nem a Megelőzési és Engedélyezési Szolgálat vezetője. Ő volt az, aki Fővárosi Tűzoltóparancsnokság főosztályvezetőjeként az „Iparosított technológiával épült középmagas lakóépületek tűzvédelmi helyzete Budapesten” című tanulmányában a hatósági ellenőrzések tapasztalata alapján ezt írta:
„A tűzoltási felvonulási területek a legtöbb esetben alig, vagy egyáltalán nem fellelhetők. Az épületek megközelítését, a magasból mentő szerek megtelepülését és működését sok esetben fák, parkoló autók akadályozzák. A több évtizeddel ezelőtt kialakított lakótelepek parkoló igényének meghatározása, a tényleges parkoló szám kialakítása messze alulmúlja napjaink ilyen irányú elvárását. A tűzoltási felvonulási területek „megtisztítása”, rendeltetésének megfelelő alkalmazása jogszabályi háttér hiányában a tűzoltóságok számára lehetetlen feladat.”
Hogyan tovább?
A Lánglovagok Egyesület álláspontja szerint a tűzoltási felvonulási terület hiába van közterületen, az adott lakóépület tulajdonosainak hozzájárulása nélkül nem lehetséges egy olyan változtatás, ami a használatbavételi engedély kiadásakor meghatározott feltételeket megváltoztatja, ráadásul életvédelmi kérdésben. Ezen logika mentén az eltérési engedélyt a tűzvédelmi hatóságtól valójában az érintett társasháznak, lakásszövetkezetnek kellene megkérnie.
A Lánglovagok Egyesület kezdeményezése kapcsán tapasztalt hozzáállás alapján az látható, a társasházak, lakásszövetkezetek magukra maradtak. Ideje lenne nekik kézbe venni a sorsukat, és tűzvédelmi szakember bevonásával áttekinteniük a tűzoltási felvonulási terület meglétét, még azelőtt, hogy egy korábbi szabálytalan forgalomtechnikai változtatás miatt valakihez nem érkezik meg időben a segítség. Azon tervezők pedig, akik tűzoltási felvonulási terület létesítésére kötelezett épületeknél kapnak megbízást forgalomtechnikai változtatásra, mindenképp vonjanak be a munkába tűzvédelmi szakembert.
A Lánglovagok Egyesület továbbra is bízik abban, Karácsony Gergely főpolgármester belátja, jelenleg ő tehetné a legtöbbet az ügy érdekében, az „Élő, élhetőbb és emberközpontúbb Budapest” ne csak kampányszöveg legyen, és ha a katasztrófavédelem nem is partner a közös munkában, legalább a Lánglovagok Egyesület segítségét elfogadja.
A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak pedig ideje lenne a panelházaknál az átfogó tűzvédelmi hatósági ellenőrzés során a közterületen lévő tűzoltási felvonulási területek meglétét is vizsgálnia, szabálytalanság esetén pedig eljárnia a közterület tulajdonosával szemben. Erre a jogszabályi lehetőség adott, külön tűzvédelmi bírság tétel is van rá.
