Tűzvédelmi Házirendek tipikus hibái

Hibás szabályzókon keresztül mutatjuk be a problémákat.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény szerint a jogszabályban meghatározott lakó- és üdülőegységre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, a riasztás, a menekülés lehetséges módozatait, a tűzvédelmi eszközök használatára vonatkozó előírásokat az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok tartalmazzák. Az, hogy Tűzvédelmi Házirend elnevezéssel mely épületekre, milyen tartalommal kell elkészíteni a szabályzót, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet tartalmazza.

Jogszabály sajnálatosan nem köti tűzvédelmi szakképzettséghez a Tűzvédelmi Házirend kidolgozását, hiába igényel tűzvédelmi szakértelmet. Még a katasztrófavédelem is azt ajánlja, érdemes szakembert bevonni. Az elmúlt évek gyakorlata arra is rávilágított, az is kevés, ha olyan készíti, akinek van ugyan tűzvédelmi szakképzettsége, de gőze sincs a lakóépületekről, vagy éppen teljes egészében a tűzvédelemről. Ilyen érhető tetten Budapesten, egy újbudai lakónegyed lévő, külön társasházaknál lévő épületekre készült Tűzvédelmi Házirendeknél, amiket a továbbiakban részletesen elemzünk.

Elnevezés

A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 2017. június 16-án hatályba lépett módosítása szerint a szabályzót Tűzvédelmi Házirend néven kell kiadni. Ehhez képest az általunk vizsgált, a tartalma szerint 2020. február 17-én hatályba lépett szabályzó azt a nevet kapta, hogy Tűzvédelmi Használati Szabályzat.

Ha bárki Tűzvédelmi Házirendtől eltérő elnevezésűvel találkozik, az rögtön tudhatja, hogy az vagy elévült vagy hozzá nem értő készítette.

Tűzjelzés tartalmi követelményei

Ezt a kötelező tartalmi elemet sikerült elintézni annyival, hogy a 105-ös vagy 112-es telefonszámon jelezni kell a tűzeset pontos helyét, mi ég, mi van veszélyben, emberélet van-e veszélyben, megadni a jelző nevét, a jelzésre használt telefon számát.

Ez azonban édeskevés egy Tűzvédelmi Házirendhez. A szakmában járatosok ismerik a Központi Hívásfogadó kérdezési protokollját a lakóépületekben keletkezett tűzeseteknél, amit megfelelő formában a lakókkal is érdemes megosztani. Tűz esetén rendkívül fontos azon adatok megadása, amelyek alapján a tűzoltóság meg tudja határozni, milyen erőkkel és eszközökkel vonuljanak.

Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályai

Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályai az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletből (továbbiakban: OTSZ) jól átvehetők, de nem lehet megelégedni a paragrafusok egyszerű átmásolásával, ahogyan tették a vizsgált szabályzókban.

A szabályokhoz hozzátartozik az is, hogy egyértelműen le legyen írva, a létesítményben kivel kell egyeztetni a tűzveszélyes tevékenység feltételeit. Ilyen lehet a közös képviselő, gondnok.

Tárolásra vonatkozó előírások

A Tűzvédelmi Házirendnek ez az egyik legfontosabb része, mert a mindennapok során ez okozza a legtöbb problémát. Ki kell térni a lakásokban, menekülési útvonalon, pincében, alagsorban, tetőtérben, padláson történő tárolási szabályokra. Persze csak az adott lakóépület esetén relevánsakra, nem úgy, mint a vizsgált szabályzókban, amely a padlás szabályait tartalmazta, annak ellenére, hogy az épület lapostetős.

Kimarad a teremgarázsban a szóróeszköz és felitatóanyag készenlétben tartási kötelezettsége is, és illett volna az éghető folyadékok szállítási szabályának meghatározása a személyszálló felvonóra. Viszont a szabályzóban benne van, hogy „a folyosókon elhelyezett tárgyakért tűzvédelmi bírság szabható ki, melyet a tárgyat odahelyező lakó köteles megfizetni”. Ez ebben a formájában természetesen nem igaz, és a Tűzvédelmi Házirend jogilag nem alkalmas ennek elrendelésére.

Nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozások

A vizsgált szabályzó ezt a témát elintézte annyival, hogy „A Társasház közösen használt területein nyílt láng használata és a dohányzás TILOS!”. Jobban is megerőltethette volna magát a Tűzvédelmi Házirend készítője, például az OTSZ idevonatkozó előírásainak idézésével.

Érdemes lett volna azt is megemlíteni, hogy a dohányzás miért nem megengedett ott, ahol a beépített tűzjelző berendezés füstérzékelői vannak, így a teremgarázsban és az üzlethelyiségekben. Lehet a mindennapi élettel kapcsolatos jó tanácsokat adni, például a cigarettacsikk eldobálásának tilalma, ágyban dohányzás veszélye, mécsesek, adventi koszorúk biztonságos alkalmazása. A társasház fogalmával is érdemes lenne tisztában lenni, az ugyanis nem a lakóépület szinonimája.

A tüzelő- és fűtőberendezések, továbbá az elektromos berendezések használatának előírásai

E tekintetben a jogszabályok nem adnak olyan mennyiségű információt, amit a Tűzvédelmi Házirendben jelentős érdemi segítséget adna a lakóknak, a vizsgált szabályzók készítője nem is vitte túlzásba ennek a kötelező tartalmi elemnek a kidolgozását.

Pedig a mindennapi élet alapján itt is lehet számos jó tanáccsal szolgálni.

Tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályok

Ennél a résznél nagyon könnyen kibukik, ha a szabályzó készítője nem ért a tűzvédelemhez. A tűzoltási felvonulási terület szabályait ugyanis a létesítéskor határozzák meg. A Tűzvédelmi Házirend készítőjének első körben tehát fel kell tárnia a létesítési követelményeket, majd ennek figyelembevételével megadni azokat a szabályokat, melyek a tűzoltási felvonulási terület fenntartásához szükségesek.

A vizsgált szabályzó készítője a tűzoltási felvonulási területtel egyáltalán nem foglalkozott. Pedig a lakónegyed esetében nem közterületen van, így nem ártott volna felvilágosítani a lakókat arról sem, hogy miért nem szabad az udvaron a részben tűzoltási felvonulási útnak minősülő játszótéren éjszakára szanaszét hagyni a kisebb-nagyobb játékokat, és melyik kapu elé miért tilos parkolni.

Egy tűzvédelmi hatósági ellenőrzés januárban megállapította ennek a szabályzónak az alkalmatlanságát, de a javított Tűzvédelmi Házirend sem lett jobb, ugyanaz a készítője, csak időközben a tűzvédelmi előadó szakképzettségén túl tűzvédelmi főelőadó szakképzettséget szerzett. Ezúttal annyit tett, hogy a Tűzoltó egységek beavatkozási feltételeinek biztosítása témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelvből átmásolta a tűzoltási felvonulási terület szabályait. Tehát a tűzvédelmi végzettsége ellenére nincs tisztában azzal, hogy a nem használati szabályok vonatkozásában erre a létesítményre, mint létesítési követelményre az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet, valamint a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet vonatkozik.

Lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatai

A vizsgált szabályzóban általánosságban szó van arról, hogy aki tüzet észlel, az köteles a tűz környezetében tartózkodókat értesíteni, de valahogy az kimaradt, hogy az épületben beépített tűzjelző berendezés működik, és ezzel kapcsolatosan milyen lehetőség adódik akár a tűzoltóság, akár az épületben tartózkodók riasztására.

Ennek a résznek a fénypontja az a mondat, hogy „Tűz estén Gondnok kaputelefonon keresztül értesíti a lakókat.” Azon túl, hogy a mondat helyesírásilag, stilisztikailag nincs rendben, totális őrültség, hogy majd jön a gondnok, és egyesével felcsönget több száz lakásba.

Tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírások

Ebben a részben lenne mit bőven kidolgozni, pláne egy újépítésű középmagas lakóházban. Például irányfények, beépített tűzjelző berendezés, tűzoltó készülékek működésével, illetve használatával kapcsolatos tudnivalók.

A vizsgált szabályzó készítőjének ez sem ment. Elintézte annyival, hogy „Tűzoltó készülékek 10 db dokumentálása, karbantartása megfelelő”. Azzal, hogy hova kötelező tűzoltó készülék és milyen, nem foglalkozott, az sem fejtette ki, hogy a társasház által készenlétben tartott szén-dioxiddal és porral oltók hol vannak, ezen tűzoltó készülékek használatának mik az alapvető szabályai.

Azt sem lehet megtudni a szabályzóból, hogy hol van a tűzeseti főkapcsoló, egyáltalán mi az. Csak azt írja, hogy a „Közmű elzárok helyei: pincei fogadóban”. A tűzeseti főkapcsolónak amúgy távvezérlője van a főbejáratnál, persze van olyan épület a lakónegyedben, ahol már nincs is jelölve, hogy mi az a gomb. A Tűzvédelmi Házirendben nem ártott volna megadni azt sem, hogy a gáz és víz létesítményen belüli és kívüli főelzárói pontosan hol találhatók.

Készítő neve, elérhetősége, aláírása, készítés dátuma

A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet úgy fogalmaz, hogy a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa köteles írásban kidolgozni a Tűzvédelmi Házirendet. A gyakorlatban ez azt jelenti, ha tűzvédelmi szakember van bevonva a készítésbe, akkor az ő nevét, elérhetőségét, aláírását is tartalmaznia kell a dokumentumnak, nem csak azét, aki a jogszabály szerint a kidolgozónak, a gyakorlatban a kiadójának minősül.

A vizsgált szabályzókban egyetlenegy aláírás sem szerepel, sőt, még a közös képviseletet ellátó cég neve, elérhetősége sem, csak a cég egyik munkavállójának neve, aki a lakónegyed társasházainál végzi a közös képviselői feladatokat.

Amit nagyon nem kellett volna

A jogszabályban meghatározottakon túl a Tűzvédelmi Házirendbe érdemes még pár plusz dolgot belevenni, hogy a közös képviselőknek, tulajdonsoknak, lakóknak hasznavehető legyen, de vannak dolgok, amiket semmilyen körülmények között sem. Ilyen az épület kockázati osztályba sorolása.

A vizsgált szabályzó legszégyenletesebb, legdilettánsabb része a mellékletbe helyezett „Tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás”. E szerint a társasház „Tűzveszélyes és alacsony Kockázati osztályba tartozik”.

A tűzvédelmi hatóság ellenőrzése után módosított Tűzvédelmi Házirend ugyanezt tartalmazza. Amúgy ha egy kicsit is értene hozzá az, aki ezt készítette, tudhatná, hogy egy olyan épületnél, amelynek a legfelső építményszint padlószintje 21 méter magasan van, a mértékadó kockázati osztálya legalább közepes kockázati osztály lesz. És azt sem ártana tudni, kockázati osztályba sorolást ki és mikor jogosult végezni. Mindemellett olyat leírni, hogy a társasház tűzveszélyes, erre már tényleg nem lehet mit mondani.

Ki tud minderről?

A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet előírja, hogy a Tűzvédelmi Házirend készítője – esetünkben a közös képviselő – köteles gondoskodni a szabályzó megismertetéséről. Ez a gyakorlatban a tulajdonosokhoz való eljuttatást jelenti. A lakónegyed egyik társasházában a Szervezeti-Működési Szabályzatban (SZMSZ) költséghatékony módon ezt így szabályozták:

„A tűzvédelmi használati szabályokat tartalmazó dokumentumot a Közös Képviselőnek köteles elhelyeznie a lakópark területén abba a helyiségbe, ahol rendszeresen fogadóórát tart, valamint a honlapján a lakók által hozzáférhető helyre feltöltenie. Amennyiben a tűzvédelmi használati szabályokat tartalmazó dokumentum megszületik vagy módosul, a Közös Képviselő köteles a társasház földszintjén és mélygarázsában lévő nyílt faliújságokon erről legalább 30 napon át tájékoztatást adnia, annak megadásával, hogy a dokumentum hol érhető el, és milyen kötelezettségek vannak ennek megismerésével és megtartásával kapcsolatban. A társasház földszintjén lévő zárt faliújságokon a Közös Képviselő köteles folyamatosan megjeleníteni, hogy a dokumentum hol érhető el, és milyen kötelezettségek vannak ennek megismerésével és megtartásával kapcsolatban.”

Annál a társasháznál, ahol az SZMSZ-ben szabályozták a megismertetést, az tapasztalható, hogy a zárt hirdetőtáblákon nincs és nem is volt a Tűzvédelmi Házirenddel kapcsolatban tájékoztatás. A nyílt hirdetőtáblák egyikén pedig egy 2018. február 23-i keltezésű tájékoztató olvasható, hogy 2018. február 17.-én új Tűzvédelmi Házirend lépett hatályba.

A társasházkezelő honlapján, a tulajdonosok által kóddal elérhető részen nemrégiben jelent meg egy Tűzvédelmi Házirend 2020. dokumentum, amely az tartalmazza, hogy 2020. február 17-én lépett hatályba. Aztán a napokban hirtelen lett egy újabb, Tűzvédelmi Házirend 2021. megjelöléssel, és ebben is az van, hogy 2020. február 17-én lépett hatályba.

Tanulság

A Tűzvédelmi Házirend készítéséhez elengedhetetlen tűzvédelmi szakember bevonása, de csak olyat szabad felfogadni, aki ért is hozzá. A Tűzvédelmi Házirendre nem szabad úgy tekinteni, hogy az csak egy jogszabályi kötelezettség, valami legyen, hanem egy olyan szabályzót kell alkotni, ami mind a közös képviselőnek, mind a tulajdonosoknak, lakóknak érdemi segítséget nyújt.