Újra megszólalt az ITM felnőttképzési ügyben
Most félreérthetetlenül azt állítják, a munkavédelmi és a tűzvédelmi oktatás, valamint a tűzvédelmi szakvizsga bejelentésköteles felnőttképzés.
Az összevissza, illetve félreértelmezhető nyilatkozgatást követően a Lánglovagok.hu ismételten rákérdezett az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM), hogy a tűzvédelmi és munkavédelmi oktatás, valamint a tűzvédelmi szakvizsga a felnőttképzési törvény alá tartozik-e.
Az ITM Kommunikációs Főosztály válaszát változtatás nélkül közöljük:
„A magyar kormány számára kiemelten fontos – különösen a koronavírus járvány idején – a munkavállalók biztonságos munkavégzési körülményeinek megteremtése és folyamatos fenntartása. A munkavédelmi és tűzvédelmi képzések jelentős mértékben hozzájárulnak a munkahelyi balesetek számának csökkentéséhez, valamint az egészségkárosodási kockázatok mérsékléséhez.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 55. §-a szerinti munkavédelmi, valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 22. §-a szerinti tűzvédelmi képzések szervezése (a munkavállalókat érintő tűzvédelmi oktatás és a tűzvédelmi szakvizsgára felkészítő képzések egyaránt) a megújult felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerint felnőttképzési tevékenységnek minősülnek, amely tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentés alapján végezhető. Ezek jogszabály alapján szervezett képzések, azonban a szabályozás a képzés Fktv. hatálya alá tartozásához a szervezettség, a célirányosság és a kompetenciaalakítás vagy -fejlesztés együttes érvényesülését kívánja meg. Ennek az érintett képzések megfelelnek. A megszerezhető, fejleszthető kompetenciákat a fent említett törvényi szabályozás, illetve annak végrehajtási rendelete tartalmazza.
A törvény értelmében úgy a munkáltató cég, mint egy külső képzőcég végezheti ezt a felnőttképzési tevékenységet. Amennyiben a munkáltató külső képző céget bíz meg felnőttképzési tevékenység végzésére, abban az esetben a céget terheli – mint felnőttképzőt – a bejelentési kötelezettség. Amennyiben nem külső képző cég, hanem a munkáltató szervezi a képzést, természetesen lehetősége van arra, hogy oktatókat vegyen igénybe – bármilyen jogviszony keretében – a képzés lefolytatásához, ez azonban nem befolyásolja a képzés egészéért való felelősségét, a „felnőttképzői” minőségét (bejelentési kötelezettség, képzés feltételeinek biztosítása, felnőttképzési szerződés megkötése az érintettekkel stb.).
A kormány kiemelt célja, hogy a magyar vállalkozások adminisztrációs terhei csökkenjenek, éppen ezért szeptember 1-től a munkavédelmi és tűzvédelmi képzések adminisztrációja digitálissá és egyszerűbbé válik, a korábbi kötelező papíralapú dokumentációt felváltja a Felnőttképzés Adatszolgáltatási Rendszerén (továbbiakban: FAR rendszer) keresztül történő, a hatályos jogszabályok szerinti adatszolgáltatás, amely képzésenként néhány percet vesz igénybe. A munkáltatónak a FAR rendszer által, a képzés elvégzését követően automatikusan kiállított tanúsítványt kell mindössze a munkavállalójával aláíratni, ezzel tudja majd igazolni a munkavállaló, hogy valóban elvégezte a képzést.”
K. O.
Az ITM legújabb válaszának tükrében a tűzvédelmi és munkavédelmi oktatások szinte teljesen ellehetetlenülnek. A felnőttképzők nyilvántartásában jelenleg körülbelül 1200-an szerepelnek, így lehetetlen, hogy több százezer cégnél, illetve állami és önkormányzati intézménynél az oktatások a felnőttképzés szabályai szerint történjenek. A felnőttképzési államigazgatási szerv ráadásul bajban van a nyilvántartásba vétel 8 napos ügyintézési határidejének betartásával is.
A 11/2020. (II. 7.) Korm. rendelet szerint a bejelentés, illetve engedély nélkül végzett felnőttképzési tevékenység esetén a bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének tízszeresétől hússzorosáig terjedhet, ha bejelentés, illetve engedély nélkül folytatott képzés időtartama meghaladja a három hónapot vagy a képzésben részt vevők száma a száz főt, a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének huszonötszöröse.
Bencsik János független országgyűlési képviselő a témában újabb kérdésekre várja a választ az innovációért és technológiáért felelős minisztertől. A megkeresés jól rámutat a helyzet súlyosságára.
