Műanyag kupakkapcsok alkalmazhatósága a száraz felszállónál
A próbanyomás nagyobb, mint amekkorára a kupakkapocs tanúsítványa szól, de vajon ez probléma?
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 269. §-a szerint a teljes száraztűzivízvezeték-rendszer nyomáspróbája 5 évenként vízzel történik, a próbanyomás értéke – a betápláló csonknál mérve – 1,5 MPa, a nyomáspróba alatt az elzáró szerelvényeknél minimális csepegés megengedett.
Kérdésként merül fel, hogy a tanúsítványa szerint legfeljebb 1,0 MPa megengedett legnagyobb nyomású vízhálózatra alkalmazható műanyag kupakkapcsok használhatók-e a száraz felszállónál, mivel a próbanyomás 1,5 MPa, az magasabb, mint 1,0 MPa.
A kupakkapcsok alapesetben számottevő nyomás alá nem kerülnek, hiszen az osztók a nyomáspróba alatt el vannak zárva. Viszont felmerülhet meghibásodás vagy akár gondatlanság is, ami miatt mégis nyomás alá helyeződnek a kupakkapcsok.
Az MSZ 1025:2016 szabvány szerint a kupakkapcsok próbanyomása 2 percen át fenntartott 2,2 MPa. A nyomáspróbára pedig a Felülvizsgálat és karbantartás témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 5.4.3. pontja 2 percet ír, tehát a kupakkapcsoknak elvileg bírniuk kellene az 1,5 MPa-t. Viszont a tanúsítás nem arról szól, hogy ilyen nyomásnak ki lehet tenni.
A kérdésben a Lánglovagok Egyesület az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz (OKF) fordult. Az OKF válaszul közölte, hogy a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványa szerint 1,0 MPa nyomásig alkalmazható műanyag kapcsokkal a száraz felszálló tűzivízvezetékek lezárhatók, mivel az 1,5 MPa nyomáson történő nyomáspróba során a nyomást az elzáró szerelvény veszi fel. Az, hogy az elzáró szerelvény egy esetleges hibája miatt a műanyag kapocs a nyomáspróba során tönkremegy, nem tűzmegelőzési kérdés; ha az üzemeltető ezt szeretné elkerülni, akkor választhat nagyobb igénybevételt elviselő terméket.
Miért inkább műanyag?
A kisebb nyomást bíró műanyag kupakkapcsok az olcsóbb ötvözött alumínium öntvény mellett korábban vagyonvédelmi okokból terjedtek el, azok ugyanis a fémtolvajok számára nem voltak vonzók. A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet szerint a tűzcsapszerelvények azonban fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok lettek, így elvileg nyom nélkül már magánszemélyek sem adhatnak túl rajta.
